AI és a szellemi tulajdon: Ki a szerző, ha a gép írta?
Nagy Nikolett
Full-Stack Marketer
2025.05.29.
A mesterséges intelligencia olyan sebességgel alakítja át a kreatív és szellemi munkát, hogy a jogalkotás képtelen lépést tartani vele. Olyan alapvető kérdések merülnek fel, amelyeket eddig nem kellett megválaszolni: vajon ki a szerző, ha egy verset nem ember írt, hanem egy nyelvi modell? Kié egy logó, amelyet egy képgenerátor készített? Kinek jár jogdíj, ha egy szoftverkódot gép állított elő, emberi beavatkozás nélkül?
A szerzői jog évszázadokon keresztül az emberi alkotókra épült. A jelenlegi jogi keretek Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt abból indulnak ki, hogy a védelemre jogosult művet természetes személy hozza létre, akinek személyhez fűződő és vagyoni jogai keletkeznek az alkotásával kapcsolatban. Ez a kiindulópont viszont alapjaiban kérdőjeleződik meg, amikor az alkotás teljes egészében egy algoritmus „kezéből” származik.
Az alkotás fogalma és a jogi védelem határai
A szerzői jog célja az eredeti, egyéni jellegű szellemi termékek védelme. A gond az, hogy az AI nem rendelkezik tudattal, szándékkal vagy önálló döntéshozatali képességgel abban az értelemben, ahogyan azt a jog feltételezi egy szerzőről. Éppen ezért, ha egy szöveget, képet vagy zenét kizárólag AI hozott létre, emberi beavatkozás nélkül, az jelenleg nem esik automatikusan szerzői jogi védelem alá, azaz jogilag „gazdátlan” műnek minősül. Ez az értelmezés különösen fontos lehet, ha például egy marketingkampányban AI-generált logót használunk, vagy egy cég weboldalára olyan tartalom kerül, amit teljes egészében egy szöveggenerátor állított elő.
Az sem megoldás, ha a felhasználó, aki a promptot beírta igényt tart a szerzőségre. Az esetek többségében a promptolás nem tekinthető elégséges kreatív hozzájárulásnak. A magyar és európai joggyakorlat szerint az alkotásnak „alkotói eredetiséggel” kell bírnia, ami nem merül ki egy utasítás megadásában. A másik lehetőség, miszerint a platform (például az OpenAI vagy a Midjourney) lenne a szerző, szintén logikátlan, hiszen ezek a rendszerek nem ismerik a konkrét kimenetet, nem vesznek részt a tartalom előállításának szándékos folyamatában.
Ipari minták, szoftverek, tartalmak
Az ipari minták, logók és arculati elemek esetében az a veszély áll fenn, hogy AI-generált formák nem védhetők a klasszikus oltalmi rendszerek alatt. Ha például egy vállalkozás egy képgenerátorral készíttet logót és azt szeretné levédetni, nagy eséllyel elutasítják a bejegyzést arra hivatkozva, hogy nem egy természetes személy alkotta. Ráadásul, ha a generátor más művekből mintázza az eredményt, jogi kockázat is felmerül, sőt, akár plágiumgyanú is.
A szoftverkódok generálása (például GitHub Copilot vagy egy LLM kódasszisztens használata esetén) különösen kényes terület. Az AI által készített kódrészletek olykor nyílt forráskódú szoftverekből származnak, sokszor anélkül, hogy ez világossá válna a fejlesztő számára. Ha a generált kódban GPL-licencű sorok jelennek meg és ez bekerül egy kereskedelmi célú zárt forráskódú alkalmazásba, az akár súlyos jogi következményekkel is járhat.
Tartalomgyártásnál (például blogcikkek, reklámszövegek, hírlevelek esetén) a szerzői jog védelmének hiánya azt jelenti, hogy az AI által írt anyag szabadon másolható, felhasználható mások által. Ez különösen problémás lehet akkor, ha a cég értékesítési anyagát gépi szöveg írja, amelyet a konkurencia, akár egy az egyben átvehet és nem lehet fellépni ellene jogi úton.
A szabályozás jelenlegi állapota
Az Európai Unió 2024-ben elfogadta az AI Act néven ismert szabályozást, amely elsődlegesen a nagy nyelvi modellek átláthatóságát, megbízhatóságát és felelősségi kérdéseit szabályozza, de a szerzői jogra közvetlenül nem tér ki. A tagállamokra bízza, hogyan kezelik az AI által generált tartalom szerzői védelmét. A magyar szabályozás szintén nem rendelkezik még erről, így a gyakorlatban az ilyen alkotások jogi szürkezónában mozognak.
Felmerül annak szükségessége, hogy a jogrendszerek új kategóriákat vezessenek be, például „AI által támogatott mű” vagy „technológiai közvetítéssel létrehozott tartalom” néven. Egyes jogászok szerint az AI által előállított műveknek korlátozott jogvédelmet kellene biztosítani, amely nem az alkotói jogokra, hanem például a befektetett erőforrásokra alapul. Más vélemények szerint viszont minden ilyen tartalmat a közkincs részévé kellene tenni.
Hogyan védekezhet egy cég vagy alkotó?
Amíg a jogi keretek nem világosak, célszerű minden AI-val létrehozott tartalom esetén rögzíteni a létrehozás folyamatát, azaz ki adta a promptot, milyen céllal és milyen módon került sor az utómunkára. Ha emberi szerkesztés is történt, az akár elegendő lehet ahhoz, hogy az eredmény már „egyéni, eredeti” jelleget kapjon és így jogi védelem alá essen. Emellett ajánlott átnézni a generátor platform szolgáltatási feltételeit is, mivel ezek gyakran tartalmazzák, hogy kié a generált tartalom (vannak platformok, amelyek nem ruházzák át automatikusan a jogokat a felhasználóra).
A mesterséges intelligencia forradalmasítja a kreatív iparágakat, de ezzel párhuzamosan alapjaiban rengeti meg a szerzői jog hagyományos rendszerét. Egyelőre nincs világos válasz arra, ki a szerző egy gép által létrehozott mű esetén, és a meglévő jogszabályok sem képesek egyértelműen eligazítani a felhasználókat. Ezért most minden alkotónak, fejlesztőnek és vállalatnak különösen körültekintően kell eljárnia.
