1. A promptolás szerepe – Ahogy kérdezel, úgy kapsz választ

A mesterséges intelligencia nem gondolkodik úgy, mint az ember. A válaszait nem intuíció, hanem valószínűségi minták és szöveges inputok alapján generálja. Emiatt az, hogy hogyan fogalmazzuk meg a kérdést vagy utasítást (prompt), alapjaiban határozza meg a válasz relevanciáját és pontosságát.

Gyakori hibák:

• Túl általános kérdés: „Írj valamit erről a témáról.” –  Az MI nem tudja, milyen stílusban, hosszan vagy célközönségnek írjon.
• Többértelműség: „Fordítsd le ezt!” –  De mire? Angolra? Magyarról? Milyen stílusban?
• Hiányzó instrukciók: Ha nem adjuk meg, milyen formátumban, milyen részletességgel kérjük az információt, az MI a legvalószínűbb mintát választja, ami sokszor nem egyezik az elvárásainkkal.

Megoldás:

Tanuljuk meg promptolni az MI-t: legyen konkrét, kontextusban gazdag, célorientált a kérés. Pl.:
„Írj egy 300 szavas marketingbemutatót egy kezdő vállalkozás számára, amely vegán bőrápolási termékeket árul.”

2. Kontextushiány – Az MI nem „emlékezik” úgy, mint mi

Az emberi beszélgetések jellemzően implicit módon hordoznak kontextust: múltbeli tapasztalatokat, kulturális utalásokat, érzelmi árnyalatokat. A mesterséges intelligencia ezzel szemben csak annyi információval dolgozik, amennyit megkap a promptban (vagy a chatelőzményben, korlátozott mértékben). Ha ez hiányos vagy nem egyértelmű, félreértheti a helyzetet.

Példák:

• Egy több üzenetből álló beszélgetés során elhagyjuk, mire utal a „most ezt írd át”.
• Kérünk egy elemzést, de nem derül ki, hogy kinek szól (szakértőknek? laikusoknak?).
• Nem jelezzük, hogy a válasz milyen médiumra készül (cikk? poszt? szónoki beszéd?).

Megoldás:

Érdemes minden új kérésnél újrakontextualizálni a beszélgetést. Egy rövid összefoglaló a célról és közönségről sok félreértést megelőzhet.

3. Nyelvi félrecsúszások – A nyelv dinamikus, az MI statikus mintákból dolgozik

A természetes nyelv tele van szlenggel, iróniával, kétértelműséggel, kulturális sajátosságokkal és ezek feldolgozása még az embernek sem mindig egyszerű, nemhogy egy gépnek.

Példák a félreértésre:

• Szóviccek, irónia: Az MI szó szerint értelmez valamit, ami valójában átvitt értelemben hangzott el.
• Regionális kifejezések: Például egy magyar tájnyelvi szó nem szerepel az MI tanítóanyagaiban.
• Grammatikai pontatlanság: Ha a mondat szerkezete hibás, az MI „félreolvashatja” a jelentést.

Megoldás:

Minél pontosabban, helyes nyelvtannal és világosan fogalmazzuk meg a kérdést. Ha szándékosan játékos vagy kreatív szöveget írunk, érdemes jelezni: „Ez egy humoros/parodisztikus szöveg.”